2012 január elsejétől épületek eladásakor, valamint  bérlemények egy évet meghaladó bérbeadása esetén is kötelező az épületenergetikai tanúsítvány elkészíttetése.

Az épületenergetikai tanúsítványok vonatkozathatnak egy egész épületre, de épületrészre is.

Miben különbözik az épületrészek tanúsítása egy egész épület tanúsításától?

A kérdés azért fontos, mert az ingatlan tulajdonosának  tudnia kell, hogy egy iroda tanúsítása hogyan függ össze az egész épület tanúsításával, mi a tanúsítás célszerű menete és a minősítés módszere.

A tanúsítás menete

1. Miért célszerű első lépésben az egész épületre vonatkozó energetikai számítást elkészíttetni ?

  • mert az egész épület geometriai adataira szüksége van a tanúsítónak (ez határozza meg ugyanis azt a viszonyítási alapot, melyhez hasonlítva minősítik az épületrészt, méretétől, elhelyezkedésétől függetlenül);
  • mert az épületrész szerkezetei megegyeznek az épületével, s ha egy meglévő dokumentáció segítségével dolgozza fel a tanúsító az épületszerkezeteket, azt mindig az egész épületre vonatkozó dokumentumokból teszi;
  • mert ha az épület felújítását tervezik – akár építészeti akár épületgépészeti -, egy javasolt felújítás hatékonyságának megállapítása csak az egész épület energetikai számításával történhet;
  • mert a bérlők változhatnak, és ezzel együtt válatozhat a bérlemény mérete, és így változik annak energetikai jellemzője is, új tanúsítványt kell készíttetni. Ha megvan az egész épületre vonatkozó számítás, könnyebb abból épületrészeket lehatárolva elkészíteni egy új tanúsítványt.

2. Második lépésben elkészülhetnek az aktuális bérlemények energetikai számításai és tanúsítványai.

  • A bérlemények kialakításának változásával ezek energetikai minősítése is változik, ezért a tanúsítványokat aktualizálni szükséges.

Az egész épület méreteinek szerkezeteinek ismerete tehát elengedhetetlen a bérlemények tanúsításánál. A munkaigényes adatgyűjtés szükségessége miatt érdemes tehát áldozni arra, hogy az egész épületre vonatkozó energetikai számítás is elkészüljön.

A minősítés módszere

1. Energetikai számításon alapuló módszer

A 7/2006. TNM rendeletben rögzített számításos módszer alkalmas bármilyen funkciójú épület energetikai tanúsítására.

Miért jó ez a módszer?

  • mert az energetikai számítást az átlagfogyasztóra vonatkozó – legtöbb esetben a funkció alapján megadott  –  fogyasztói paraméterekkel végzi a tanúsító, tehát az eredmény a változó bérlői magatartástól független;
  • mert a számítás független az adott év időjási viszonyaitól, mely a fogyasztói magatartás mellett jelentősen befolyásolja a tényleges energiafogyasztás mértékét;
  • mert egy irodaház / bérlemény minősítéséhez a fűtés, a használati melegvíz-ellátás, a szellőztető rendszerek, a hűtés és a világítás energiaigényeit kell meghatározni, az egyéb energiaigényt (irodatechnika, liftek energia ellátása, parkológépek üzemeltetése stb.) nem,  viszonyt az energiaszámlákból ezek nehezen különíthetőek el;
  • mert az épület szerkezeteinek, gépészeti rendszerének feldolgozásával lehetőség nyílik felújítási javaslatok kidolgozására, valamint a kapott számszerű eredmények kiértékelésére.

A módszer egyedüli hátránya, hogy rendkívül időigényes munkát kíván.

2. Fogyasztási adatokon alapuló energetikai minősítés

Mikor alkalmazható a módszer?

  • A mért fogyasztási adatok alapján történő tanúsítás alapvetően azoknál az épületeknél alkalmazható, melyek tulajdonosa illetve használója nem változik. Léteznek nemzetközileg használt szoftverek, melyek alkalkazását önkormányzatoknak ajánlják, állami / önkományzati tulajdonú közösségi épületeik minősítésére. A meglévő középületek esetén általában nincs változás a tulajdonos kilétét illetően, ezért a mért energetikai jellemző lehet az épületmenedzsmentre utaló adat, így felhasználható az üzemeltetők illetve a felhasználók értékelésére és motiválására.

Miért nem javasolt a módszer irodaházak / irodai bérlemények minősítésére?

  • mert azon túl, hogy több év fogyasztási adatai, időjárási korrekciós adatai ismeretében valószínűleg rövidebb idő alatt elkészíthető a minősítés mint a számításos módszerrel, a követelményértékek meghatározásához ugyanúgy szükséges az épület geometriai adatainak ismerete, mint a számításos módszernél;
  • mert az 1. pontban felsorolt, számításos módszer adta lehetőségek a számlák alapján végzett minősítésnél kizártak;
  • mert sem az energetikai számításról szóló 7/2006-os TNM rendelet, sem a tanúsításról szóló 176/2008. Kormányrendelet nem szabályozza a számlák alapján történő energetikai minősítés rendszerét; ezáltal annak eredménye sem tekinthető megbízhatónak.

Így ez a módszer tulajdonképpen nem a jogszabályi értelemben vett tanúsítás; csupán egyfajta, az üzemeltetés hatékonyságára is vonatkozó minősítés.

 

Referencia – munkáim között szerepel irodaházak energetikai tanúsítása.

 

Irodaházak tanúsításánál nagy hangsúlyt fektetek arra, hogy az energetikai számítás eredményeiről részletes szöveges összefoglalóban tájékoztassam a Megrendelőt.

Fontosnak tartom azt is, hogy az épület építészeti és épületgépészeti jellemzői, valamint az ezekre vonatkozó felújítási javaslatok a Megrendelő számára érthetőek legyenek, ezáltal a napi gyakorlatban is használhatóvá tegyék a munkámat.