Takarékoskodjunk az energiával!

Kell-e nekünk a Nap energiája?

A Napból a Föld felszínére, a világ energiafelhasználásának több mint 5000 szerese érkezik. Ennek egy részét közvetlenül, kisebb hányadát a légkörből úgynevezett szórt sugárzással kapjuk. A napenergia korlátlanul rendelkezésünkre áll, ezért is nevezzük megújuló energiának. A cikk a napenergia közvetlen hasznosításának módjait tartalmazza, a megújuló energiák tágabb értelmezése egy következő cikk témája lesz.

A napenergia közvetlen hasznosításának lehetséges módjai:

1. Legegyszerűbb mód, amikor a hasznosítást maguk az épület szerkezetek végzik, ezt nevezzük passzív módnak. Az ablakok üvegszerkezetei beengedik a napsugarakat az épület belsejébe, ahol a padlók, falak tárolják azt, majd felmelegítik a levegőt, ezáltal csökken fűtési szezonban a kazánok által felhasznált energia mennyisége. Ilyenkor nincs szükség külön gépészeti elemekre (ventilátorok, szivattyúk), nincs külső energia-bevezetés, a folyamatok „spontán” módon mennek végbe. Fontos tehát az építész munkája, mert már a tervezőasztalon eldől, milyen hatékony az épület a napenergia hasznosítás szempontjából. Nem mindegy, hogy milyenek az épületszerkezetek, mekkorák az üvegfelületek, milyen az épület tájolása. A megfelelő mennyiségű és tájolású ablakfelületek alkalmazása mellett az építész tervezhet egyéb energiagyűjtő felületeket, melyek közül ma még a télikert a legismertebb, de léteznek úgynevezett energiagyűjtő falak is.

2. A napenergia hasznosításának másik közvetlen módja, amikor gépészeti berendezés segítéségével használjuk fel, ezt nevezzük aktív módnak.

A napkollektorok a háztartási melegvíz, vagy ritkább esetben a fűtési melegvíz előállításában vesznek részt, csökkentve például egy beépített gázkazán energiaigényét. Sajnos télen a napsugárzás intenzitása kisebb mint nyáron, pedig a fűtési szezonban éppen a fordított lenne a kedvezőbb. Ezért van, hogy a tetőkön látható napkollektorok inkább a háztartási melegvíz előállítását segíthetik hatékonyan. A napkollektorok gazdaságossága, hatásfoka sok tényezőtől – többek között tájolásuktól, dőlésszögüktől, felületüktől, fajtájuktól és a rendszer felépítésétől függ -, tehát alkalmazásuk mindig gondos tervezést igényel.

A napelemek a villamosenergia termelését szolgálják, melyekben félvezető anyagok (pl. szilícium kristályok) alakítják át a napenergiát elektromos energiává. Hatásfokuk függ technológiai felépítésüktől, tájolásuktól, földrajzi helyüktől. Működhetnek a hálózati rendszerrel összekapcsolva, vagy attól függetlenül úgynevezett sziget üzemmódban. Fontos tudni, hogy a napcellák által termelt egyenáramot használat előtt váltakozó árammá szükséges átalakítani.

A passzív és aktív napenergia hasznosítás közötti lényeges különbség az, hogy a passzív rendszerek a legalacsonyabb sugárzási feltételek mellett is csökkentik a mesterséges fűtéstől igényelt teljesítményt, és nem igényelnek egyéb energia bevitelt!

Tartson velem a következő lapszámban is. Téma: Kazánt kellene cserélnünk!

Téglássy Györgyi

okleveles építészmérnök, épületenergetikai szakmérnök